könyvajánló #5

egy régi-régi könyv régi-régi ajánlója:

Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

Olyan könyv ez, ahol egy szög beütése valami 6-7 oldalba kerül. Egész pontosan egy bizonyos szög beütése, mert az egész könyv a szögelésről szólna, ha az ablak bedeszkázását végig így írná le. Különben ez az egyik legjobb rész, mert egy abszolút elméleti ember, egy félrevonult, kicsit hibbant művész (egész pontosan: zenetanár és zeneelméleti tudós) szegelését írta le, hogy a háza ablakainak bedeszkázása során hogyan jut el a szög beverésének helyes technikájáig éppen az utolsónál.

(Az első néhány órában egyre fokozódó bosszúsággal tapasztalata, hogy azt az egyszerű műveletet, amit a legátlagosabb emberek bármiféle külön tanulmányok nélkül, mintegy veleszületett készségeik által felruházva hibátlanul elvégeznek, neki sehogy sem sikerült végrehajtania, így már-már kétségei ébredtek afelől is, mivégre tartotta magát többre eddigi élete küzdelmes évtizedeiben ezeknél az átlagembereknél, mikor végül, a legutolsó szög kalapálásánál rátalált arra az ívre, amelyen végigvezetve kalapácsát az a kellő erővel a megfelelő ponton ütközik a szög fejével. Ez az örömteli befejezés azonnal feloldja benne az előző órák során mind szorosabbra fonódott görcsöt, meglepve állapítja meg, milyen elégedettséget érez egy semmi kis barkácsolás sikerétől, ám öröme lassan semmivé foszlik, mialatt apránként rájön, hogy nem az ő lankadatlan kitartása és kísérletező kedve vezette el a helyes mozdulathoz, hanem csupán eddig tartott, míg az eleve adott kívánatos ívhez számtalan félresikerült ütés kipróbálása után végül szükségképpen eljutott.)

könyvajánló #4 II. rész

ígéretemhez híven befejeztem gombrowicz könyvét (mi több, újat kezdtem azóta), mondhatom jó a végkicsengése, nem káeurópai, vagy hogy mondjam. jellemző, hogy argentínáig kellett menni egy ilyen befejezésért.
összességében továbbra is kiemelten ajánlott olvasmány.

ötletroham #6

zöldtetős beruházás

a "városi autópályák" legalábbis bizonyos szakaszain jelentősen csökkentheti a zaj- és környezetszennyezést egy egyszerű eljárás: a forgalom teljes egésze alagútban menne, belülről az alagútban világítás lenne és jól kiépített szellőzőrendszer, kívül pedig, az alagút tetején különböző jól karban tartható növények, fű, cserje, mittomén. pl. az m5-ös bevezető szakaszán kispest és erzsébet kertvárosai között tökéletesen megoldott lenne így a zajvédelem, a látvány pedig minimum egy fokkal jobb lenne a mostani 2x2 sávos útnál, ahol egész éjjel kamionok dübörögnek. akár borostyánnal is befuttathatnánk az alagút oldalát, így teljes egészében egy zöld "csövet" kapnánk, de megjelenhetne rajta profi graffiti vagy kortárs festmény is.

lásd még:
népszabi - növények a város felett

ötletroham #5

ez egy régi elképzelésem már, csak jó leírni így a tél közepén: stoplis papucs/szandál készítését tartanám ideálisnak a strandszezon nagy dilemmájának feloldására: a forró homok vagy a tüskés, gallyakkal teli talaj még nem elég jelentős akadály a foci meggátolásához, viszont már-már élvezhetetlenné teszi azt. ezért. így. stoplis papucs - minden időkben.

ötletroham #4

viszonteladók

a határon lefoglalt százmilliós, milliárdos kábítószerfogásokat államilag továbbadhatnánk hollandiába, ahol úgyis legális. nem kevés segítséget jelentene ez roggyant államháztartásunknak.

könyvajánló #4

hej, már alig bírom szusszal!
hej, alég vagyék már szuflának birtokában - mondaná

witold gombrowicz transz-atlantik

című regényének főhőse. bár a kötet 1953-ban jelent meg, a lengyel író honosinak nemzeti pátoszát és hősi pózát kigúnyolandó 17. századi barokk nyelvet választott hozzá. tán mert lengyel magyar két jó barát, tán másért, mindenesetre - az eleinte kissé nehézkes nyelvezet ellenére - roppant szórakoztató az állandóan maradkodó, folyvást egymás régi sérelmeit fölemlegető, mégis gyakorlatilag elválaszthatatlan, egymáshoz kötött honfitársak leírása, nemkülönben a külügyminisztérium munkatársainak a világháború idején tanúsított viselkedése, akikkel az írónak argentínai emigrációjába érkezvén közös hangot kell találnia.
és ha már más földrész, más látószög: az ügyeiket jobbára maguk közt intéző lengyel kompánia mellett szerepet kapnak a helyiek is, pontosabban egy, gonzalo, avagy gonzala, a városban élő, de mérföldekkel odébb különös birtokkal rendelkező férfi-nő. összességében e könyvet ajánlanám, khm, a legmelegebben a januári kínálatból, noha még be sem fejeztem. ígérem, a finálé után még visszatérek rá, talán mondhatok ezt-azt gonzalóról vagy a könyvben saját nevén szereplő központi elbeszélőről, gobrowicz-ról.

könyvajánló #3

szóval garaczi lászló új regénye zenészről szól, egy amerikai turnéról és annak közvetlen előzményéről és utózmányáról idehaza. nehéz beszélni a tartalomról, a csattanó elárulása nélkül. amit mégis lehet: jófajta kortárs irodalom ez, nem érezni benne felesleget, ami viszont van benne: humor, formabontás (egy mondat az egész regény, csupa kisbetűvel, akár e cikk), egy férfi és két nő. kedvenc részemet legszívesebben idemásolnám egy az egyben, helyette inkább olvassátok el és válasszátok ki magatok, nem fogtok csalódni;)

garaczi lászló: metaxa

könyvajánló #2

haladjunk tovább a szépirodalom felé, de még ne szakadjunk el a tudományoktól!

daniel kehlman: a világ fölmérése

fiatal német szerzőnk kalandos, humoros és tényszerű ismereteket átadó könyvet írt két jeles tudós honfitársáról: carl friedrich gaussról és alexander von humboldtról. utóbbi bejárta dél- és közép-amerikát, ismeretlen növény-, állat- és közetfajtákat rendszerezett, a visszatérés reményével sem túlzottan kecsegtető felfedezésekre vállalkozott, mindent megtagadott önmagától a tudmányos haladásnak áldozva életét.
gauss ifjú korától kezdve meghatározó felismeréseket tett, rá jellemzően sok "találmányát" azért nem publikálta, hagyta másnak, mert annyira egyszerűnek látta a megoldást, hogy nem érezte szükségét ezzel vesződnie. a két életút az utolsó években találkozik, bár barátság nem szövődik kettejük közt; úgy érzem, e rendkívül olvasmányos, szellemes kötet eképpeni lezárását alighnem az írói szándék (vagy szükségszerűség) alakította így. ám ettől függetlenül aki szeretne magának néhány nap önfeledt olvasást biztosítani, szerezze be a könyvet.

könyvajánló

hahó,

elmúltak az ünnepek, a tél egy jó részét elhagytuk, rég nem jelentkeztem, bár nem is tétlenkedtem. elolvastam pár könyvet, melyek közül néhányat ajánlok is, itt:

Mérő László: Észjárások
Mérő László: Mindenki másképp egyforma

Az első könyv a kognitív pszichológia séma fogalmáról, a különböző gondolkodásmódokról és mesterséges intelligenciáról szól, illetve mindezek egymásra gyakorolt kölcsönhatásairól. Ha valakinek nincs kapacitása 750 oldalnyi tömény tudományos szövegre, akkor a két Mérő-könyv közül feltétlenül az utóbbit ajánlanám, mert valamivel érthetőbb és konkrétabb, kiforrottabb tudományos eredményeket foglal magába. (Érthetőbbsége is részben ebből származik.) A még csak hőskorában járó séma- és MI-kutatás leírásában is érezhető a bizonytalanság, az elméletek hipotetikus állapotának gyakori hangsúlyozása a fölöslegesen olvasás gyanúját keltette bennem. (Figyelembe véve, hogy pillanatnyilag nem szándékszom évtizedeket szentelni a témának.)
Jóval előrehaladottabb téziseket tárgyal viszont a Mindenki másképp egyforma. E könyv központi témája a Neumann János-féle játékelmélet és annak biológiai, közgazdasági, szociológiai és tudományos alkalmazásai. Itt már alaposabban végigjárt kutatások eredményeit vesszük sorra a szerző segedelmével, végre érthetően is leírja nekünk valaki Schrödinger macskájának történetét és persze ezúttal is sok érdekességet olvashatunk az emberi gondolkodás különböző formáiról. Kereksége, lezártsága, érthetősége miatt "vagy-vagy" helyzetben lévőknek ez utóbbi könyvet ajánlom, ráérősöknek mindkettőt, jószívvel.